Rang: község
Terület: 1012 hektár
Lakosság: 1536 fő
Lakások száma: 726
Telefonkörzet: 78
Irányítószám: 6323
Megye:  Bács-Kiskun megye
Kistérség:  Kunszentmiklósi kistérség

Dunaegyháza község Bács-Kiskun megyében, a Duna partján fekszik. A település megközelíthető az 51-es és 52-es főútról, de közvetlenül egyik főút sem vezet el a község mellett. Dunaegyháza határos Apostag, Újsolt, Solt településekkel.
Legközelebbi Duna-híd a 2002-ben felújított Dunaföldvárnál átívelő Beszédes József híd, amelyet a Dunántúl kapujának is neveznek. 2007. óta nagyban megkönnyíti az itt élők közlekedését a Dunavecsét Dunaújvárossal összekötő Pentele híd.

A községről, mint lakott településről a honfoglalás előtti időből származó írásos emlék nincs. Első írásos emlék a veszprémi káptalan magánlevéltárában található, ami egy 1217-ből származó oklevél. Ebben ez áll: a veszprémi püspök kérésére a pozsonyi várnak azon szolgálmányos embereit, akik az Apostag rév és Feldwar közt fekvő Tolvoy faluban a veszprémi püspök népei közt laktak, a veszprémi egyháznak engedi át ugyanolyan szolgálati kötelezettséggel, mint amilyent előbb a várnak teljesítettek.

Dr. Lőrincze Lajos professzor magyarázata alapján a régies Tolvoy szó a mai tolvaj szavunknak felel meg. Településnév esetén a falu kaphatott ilyen nevet a terület birtokosáról, de valószínűbbnek mutatkozik az, hogy a környék nádasaiban, lápos részein zsiványok tanyáztak és erről az éppen nem hízelgő jelzőről kapta a település nevét. Közel lehetünk az igazsághoz, mert a Dunán átmenő forgalom, kereskedelem kiváló lehetőséget jelenthetett a fosztogatásra.

1560. Febr. 4-i keltezéssel egy adománylevélben a királytól, Ferdinándtól nemes Paxy (később Paksy János) érdemei, és hűsége jutalmául kapja meg ezt a területet. A terület településeinek felsorolása: Patay, Soth, Zador, Geder, Apastak, Egiházi, Wete, Zelyd, Zentimre in Soth.
A magyar nyelvben az egyház (egy ház = szent ház) templomot jelent. A név egy templom körüli települést jelent, de ekkor még egymagában áll, előtag nélkül. A Duna előtagot 1848-tól találhatjuk meg, kötőjellel: Duna-Egyháza. Az ősfalu a török felvonulási területétől meglehetősen távol esett, így viszonylag háborítatlanul élhetett a település népe a környező nádasok ölelésében.
1586-ban a török kivonulásakor a falu elpusztult. A hajdani település 1686-tól elnéptelenedett, nincs semmi nyilvántartásban.

1701. és 1714. között a török dúlás után a lakatlan területekre telepesek érkeztek. Az ide telepített emberek felvidéki, magyarul nem tudó tótok, azaz szlovákok. A szlovák nemzetiségi jelleget a falu mai napig megőrizte, a lakosság jelentős arányban szlovák ajkú.
Az ideköltözött pár család 1770-re 810 fős faluvá nőtte ki magát.

Az 1700-as évek eleje az ellenreformáció kora. Az ide telepedett emberek az evangélikus reformáció hívei közé tartoztak. 1715-ben iskolát építettek, az első nádfedeles evangélikus templom helyett 1775-ben újat építettek - kőből, barokk stílusban.

Az 1805-06-ban épült iskolaépület a mai óvoda helyén állt. 1937-ben az épületet életveszélyesnek nyilvánították és bezárták. A lebontott épület helyén új, állami iskolát építettek. Szlobodnyik János az első magyar tanító, aki bármilyen nehezen és hibásan, de magyarul beszélt. Egészen 1940-es évekig a falu lakóinak gondot okozott a magyar nyelv használata. Az idegen betelepedő, ha el akarta fogadtatni magát a közösséggel, meg kellett tanulnia szlovákul. Napjainkban halványul a nyelv ismerete, de az oktatásban, a rendezvényeken a község lakossága ápolja a hagyományokat.

A község népessége az újratelepítés óta folyamatosan emelkedett, majd lecsökkent. 1910-ben a lakosság száma elérte a 2300 főt. 1990-ben a lakosság száma 1329 fő, 2000-ben 1502 fő volt. A növekedés a beköltözők számával magyarázható.

Dunaegyházán él említésre méltó nemzetiség: a település nagy részét szlovák nemzetiség alkotja.

A Dunaegyházi Evangélikus Egyházközösség 1715-ben már működő gyülekezet. A településen 1715-től kezdve mindig volt evangélikus lelkész, még abban az időben is, amikor a megyében máshol ezt nem engedték meg. A mai templom épülete 1774-1775-ben épült Hajnóczy Sámuel lelkész szolgálata alatt. Sárkány Sámuel építette 1820-ban a templomtornyot, és ekkor vásároltak harangot, 1825-ben a toronyórát. A gyülekezet megvásárolta a budapesti Rákóczi úti templom Than Mór által 1867-ben festett nagyméretű oltárképét, amely az egyik legszebb ilyen jellegű festmény az evangélikus egyház tulajdonában.

Hiteles feljegyzések szerint 1715-től volt iskolája a falunak.
Ma Dunaegyházán az óvoda létszáma 60 fő, az általános iskolában 140 gyerek tanul. Nyolc osztály és 3 napközis csoport működik. Az intézménynek van tornacsarnoka (1992.) és számítástechnika terme (1998). 2004-ben vezették be a gyermekek részére az internetes hozzáférést.
Az óvoda egészen új építésű (1998), 70 férőhelyes.

A község belterületén a vízhálózat (1967.), gázhálózat (1992.) és a telefonhálózat (1989.) teljes kiépítettségű, a zártkertekben pedig részleges. Villany minden házba be van vezetve.

http://www.dunaegyhaza.hu alapján