A település címerének heraldikai leírása:

Háromszögletű pajzs mezőjét balharánt vörös pólya metszi ketté.

A felső kék mezőben Luther-rózsa lebeg, mellette vörös tetejű arany (sárga) templomtorony emelkedik. Az alsó arany (sárga) címermezőben négy kék hullám. A balharánt vörös Pólyában kétélű arany (sárga) kard látható.

A címer szimbolikus jelentése:

A címer jelképei településünk nevét és ősi múltját idézik. Dunaegyháza Község eredete az Árpádkorig vezethető vissza. A legkorábbi jelentése „Tolvay” név alatt 1217-ből származik. Az oklevelek tanúsága szerint 1560-tól fordul elő a község neve „egyházi”, vagy „egyháza” alakban. Az az ősi templom idején elpusztult. 1702-ben evangélikus szlovák telepesek alapították újra az itteni egyházközséget és építettek 1715 körül egy egyszerű, vályogtéglás, nádfedelű templomot. Hajnóczy Sámuel evangélikus lelkész 1774-1775 között építette a ma is látható nagy kőtemplomot. Településünk neve ezekben az években már „Tóth-Egyháza” volt. A címerben szereplő evangélikus jelvény, a Luther-rózsa és a templom stilizált ábrázolása a községünk nevére utal, és az életet újra indító telepes ősöknek állít emléket. 1848-tól lakóhelyünk neve Dunaegyházára változott.

Az új elnevezés a község természeti adottságára, a Duna folyam közelségére utal. A címerben megjelenő arany és kék hullámok a folyó két arcát, az áldást osztó bőséget és a pusztító áradást jelenítik meg. A teleplés életében kiemelkedő szerepet vitt egykoron a Hajnóczy –család. Az apa Sámuel templomot épített. Fia Hajnóczy József a Martinovics-összeesküvésben játszott szerepe miatt vértanúhalált halt: 1795.május 20-án, Budán, a Vérmezőn kivégezték. A címerben látható vörös pólya és a kivégzés módjára utaló pallós, Hajnóczy Józsefnek, a magyar szabadság és haladás élharcosának állít emléket, hősies példára buzdítva a ma élő utódokat.

Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-dunaegyhaza.shtml